Anna Rózának, barátnőm kislányának készült ez a babaköszöntő. Eredetileg babanapló elejére szántam, de olyan gondokkal terhelten indult a kislány élete, hogy az anyukája vélhetően nem fogja egyhamar megírni ezt a történetet. Azóta töprengek rajta, mi legyen a hímzés sorsa: keretezzem be és kerüljön a kiságy fölé, vagy varrjam rá egy szép kispárnahuzatra?! Bármit is fogok kezdeni vele, egy biztos: a nevet még a felhőbe kell hímeznem!
Anna Róza másik ajándékát Milimnél találtam a meskán. Most már hamarosan megkaphatja mindkettőt a kicsi lány!
2010. július 25., vasárnap
képeskönyvek Ádámnak
kislánykori kendőm
Ahogy Hannus oviba került, megfogant bennem a vágy, hogy igazi kislánykendőt horgoljak neki. Sokáig keresgéltem mintát, de úgy tűnik a blogokon és az újságokban sem sűrűn fordul elő ilyen minta. A megoldás egy nagyobb kendő volt, aminek a mintáját Ariadne alakította át egy kicsit, hogy alkalmas legyen. A húsvéti oviszünetet a nagymamáknál töltöttük, így hipp-hopp elkészült a kiskendő. Nagyon szerettem készíteni, s már a felénél járhattam, amikor felrémlett, nekem is volt ilyen kendőm, sötétpirosban. Meg is találtam a fotót róla a gyerekkori albumomban:)
tavaszi változat
Annyira megszerettem a zongorakesztyűt, hogy amikor tavasszal Ariadne azzal fogadott, gyönyörű csipkemintát vett a meskán, azonnal kipróbáltam én is. Akkora sikere lett, hogy húsvét után nem győztem egymás után készíteni őket a kamaszodó unokahúgoknak és az ötéves "nagy"lányomnak. A fotókon a sajátom és Hannusé látszik.
képek sora
Elkészültek a fotók az idei kincsekről és végre meg tudom mutatni őket. Azóta változtak az évszakok is, így induljunk talán időrendben:)
A tél slágere a zongorakesztyű volt, amit puha-pihe gyapjúból kötöttem meglehetősen hosszú változatban, de nagyon bevált és nagyon szerettem hordani!
A fonallal nem vagyok teljesen elégedett, mert nagyon könnyen bolyhosodik, de a színe csodaszép és dolgozni is nagyon könnyű volt vele.
A tél slágere a zongorakesztyű volt, amit puha-pihe gyapjúból kötöttem meglehetősen hosszú változatban, de nagyon bevált és nagyon szerettem hordani!
A fonallal nem vagyok teljesen elégedett, mert nagyon könnyen bolyhosodik, de a színe csodaszép és dolgozni is nagyon könnyű volt vele.
2010. július 21., szerda
nyár derekán - újra képek nélkül
Nyár derekán járunk már, s olyan régen nem jártam itt, hogy arra csupán egyetlen mentségem lehet: dolgos hétköznapok és esték!
Ahhoz, hogy mindezt megmutassam, már csak egyetlen dolog hiányzik - mint mindig - a fotók!
Ahhoz, hogy mindezt megmutassam, már csak egyetlen dolog hiányzik - mint mindig - a fotók!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)