Szív küldi...

szívnek, szívesen.

Hímzett filcszívecskék készültek idén karácsonyra - nemcsak a saját fánkra, ajándékba is.
Annyira megszerettem őket, nem is értem, eddig hol maradtak a karácsonyi készülődésünkből.

És hogy ne legyenek árván, még advent elején horgolt szívek kerültek az étkezőnkbe is, amelynek a leírását itt találtam.

A hímzett dísz még évekkel ezelőtt készült, amikor több idő volt keresztszemezni. Egész sorozatot készültem belőlük hímezni a Keresztszemes folyóiratban talált minták alapján, de csak néhány lett kész. Ez itt a kedvencem.

Óvodások öröme

A nyárutó egyik legszebb feladata a bábvarrás volt. Ovisainknak volt már néhány, szám szerint három. Királyfi, királylány, szegénylegény. Sokat forgatják őket az apró kezek, s kevesen voltak úgy igazán egy meséhez. Az óvónéni kérése csupán annyi volt, a már meglévőkhöz illeszkedő meseszereplők szülessenek. Ki más következhetett volna a sorban, mint egy szorgos lány, egy furfangos erdei törpe és egy nagyon-nagyon bölcs öreg király. Ez utóbbi itt még korona és aranyszegély nélkül.

 

 A fotózásról lemaradt a kedvencem, egy vénséges vén öreganyó. Annyira megszerettük őket a gyerekekkel együtt, hogy hamarosan otthoni használatra is készülni fog néhány!

Lányka paplan - friss gyűrődésekkel

Hetek óta szerettem volna ágyneműhuzatnak való anyagot vásárolni és paplanhuzatot varrni Hannusnak. Azért azt magam sem gondoltam komolyan, hogy belépek az első, meglehetősen reménytelennek és régmúltból ittmaradtnak tűnő méteráru üzletbe és nem is megyek tovább.
Péntek délután vásároltunk, szombat este varrtam és vasárnap reggel már csak ilyen gyűrött állapotban tudtam fotózni, mert a tulajdonosa nagy örömmel azonnal használatba is vette!