2011. december 2., péntek

Igazán ritkaság...

... hogy a családfőnek készül valami. Hát még a fő fejének:) Születésnapi ajándék lett és ezúttal nagyon beletaláltam. Hiánypótló darab és jó látni, hogy nap mint nap viseli.



A mintát még Barka Gabi valamelyik első inspirációs összeállításában találtam, könnyedén elérhető a ravelryn, hiszen vezeti a sapka kategória top-listáját. Nem csoda, egyszerű és nagyszerű, s hozzá mutatós darab. Így fotóról nézve kicsit lazának tűnik a fogyasztás mente, de a valóságban nem látszik ennyire.
Alapszín: Barka Diplomata / Platina
Csíkozás: Felhő / Berlin
Remekül illett egymáshoz a két fonal, a végeredmény pedig puha és ruganyos.


2011. november 29., kedd

Zokni helyett sapka

az idei ősz-tél slágere. A fotókkal nagy elmaradásban vagyok, így visszafelé kezdem, a legfrissebbel, mert merő elfogultságból ez a kedvencem.

Az én túlbuggyos beretem után Hanna nagyon szeretett volna valami nagylányos buggyos sapkát, de csak módjával mertem bővíteni, nehogy nagyon lecsúszkálós díszviselet legyen.

Az anyaga Barkától való Zauberwiese, amit webshop fotója alapján valamiért jelentősen vastagabbnak gondoltam, pedig ott volt minden információ. A kellő melegség és tartás miatt két szállal kötöttem a sapkát és a sálat is. Nagyon szép lett és csudafinom viselet. Meglepve vettem észre, hogy az egyébként túlságosan vékonyan öltözni akaró kislány magán felejti a sapkát akkor is, ha már fedett térben vagyunk és más fejfedőt rég levett volna. Nem feszegettem a kérdést, de gyanítom, hogy olyan puha és lélegző viselet a fején, hogy nem zavarja, amikor belép egy fűtött térbe:)
A fehér virágot Barka Cinegéből horgoltam rá egy a horgoblogon talált rózsaleírás alapján - ezúton is köszönet érte!

A sál mintáját egy szülinapra kapott régesrégi mintagyűjteményben találtam. Nagyon egyszerű és haladós volt, nem győztem kötni!





2011. november 28., hétfő

Adventi koszorú

Újabb tűzkeresztség: az első - és egész biztosan nem az utolsó - saját kezűleg készített adventi koszorú. A szalmaalap tavalyról, a gyertyák rögzítése házilag, fenyőág, makk, toboz, tűztövis az udvarról, fahéj, narancs a konyhából, néhány termésdísz régről...


Nagy öröm volt Hannával együtt készíteni - ő is nagyon büszke a koszorúnkra:)

2011. október 4., kedd

Óvodások öröme


A nyárutó egyik legszebb feladata a bábvarrás volt. Ovisainknak volt már néhány, szám szerint három. Királyfi, királylány, szegénylegény. Sokat forgatják őket az apró kezek, s kevesen voltak úgy igazán egy meséhez. Az óvónéni kérése csupán annyi volt, a már meglévőkhöz illeszkedő meseszereplők szülessenek. Ki más következhetett volna a sorban, mint egy szorgos lány, egy furfangos erdei törpe és egy nagyon-nagyon bölcs öreg király. Ez utóbbi itt még korona és aranyszegély nélkül.


 
 A fotózásról lemaradt a kedvencem, egy vénséges vén öreganyó. Annyira megszerettük őket a gyerekekkel együtt, hogy hamarosan otthoni használatra is készülni fog néhány!


2011. szeptember 22., csütörtök

Az Első...

... igazi csipkekendő
... rövidített sorok
... blokkolás
... angol nyelvű silabizálás
... hajszálvékony fonal


Egészen elégedett vagyok vele:) Kicsit egyszerűsítettem az Annis kendőt, mert a noppokra igazán nem vágytam. Azt viszont nagyon bánom, hogy már benne voltam javában a kendőben, amikor megtudtam, milyen egyszerűen lehet gyöngyöket kötni egy kendőbe....
Csodásan mutattak volna ezen a leheletfinom semmiségen. Igen, könnyedén átfér a gyűrűmön, pedig meglehetősen apró, szinte gyerekméretet hordok.


Most, hogy ez a bizonyos első igazi készen van, már értem, miért kötik a kedves blogger-társak a sokadik csipkekendőjüket. Igazi szerelem, nem lehet abbahagyni:)


A kendő: Annis sál (Ravelry)
Fonal: Barka Szitakötő, Púder árnyalat
Kötőtű: 4,0 -es bambusz körkötőtű
Súly: 1,6 dkg!

2011. szeptember 20., kedd

Tavaszi-szél-malom

Májusban készült, júniusban szépült, szeptemberben már le is fotóztuk:) Mondhatnám szélmalom harcot vívtam az idővel, ami egyre szaladt. Pedig megkötni a szélmalom-kardigánt barátnőm Rozi lányának szinte tényleg egy pillanat műve volt. Gyors, könnyű, látványos. És a Tavaszi szél fonal nagy szerelem lett. Nagyon tetszik a tapintása és a textúrája is.




Az egyetlen pici fejtörést az okozta, hogy a színváltás pont a nyaki részén van, ügyesen kellett eldolgozni a szálat, hogy ne legyen észrevehető. Ha mégegyszer kezdeném, a karlyukak kialakítását úgy osztanám el, hogy ez a kényes rész ne a legfeltűnőbb helyre essen...

2011. szeptember 18., vasárnap

Szülinapi zsúrra mentünk

Szűk volt az időnk, hiszen egy soron kívüli nagyilátogatásból péntek este 7-re értünk haza. Szombat délutánra egy kedves ikerpárhoz voltunk hivatalosak 5. szülinapra. Még egy komolyabb ajándékhoz is szűk volt az idő, nemhogy kettőre. A fiúcskát végül az egyszer már jól bevált Annás-gombákkal, a lánykát egy horgolás közben alakuló kosárkával és hozzávaló virágokkal leptük meg. Indulásra lettem kész velük, csak egy gyors telefonfotóra futotta...




2011. szeptember 16., péntek

Nászajándéknak készült

és még mindig nálam van... Egész egyszerűen meg kellett várnom, amíg elkészültek ezek a fotók. Nyugodt szívvel teszem ki a képeket az ajándékátadás előtt, mert az ara nem tud a blogról!:)))
Népszerű minta - South Bay Shawlette
Népszerű fonal - Barka Limonádé Szellőrózsa árnyalata
Nagyon bízom az ajándék sikerében.



Nagyszerű volt készíteni: gyors, haladós, nagyon mutatós. Kereken 20 dkg-ot horgoltam bele ebből a csodásan könnyű bambusz fonalból.
A blokklás után jelentősen nagyobb lett, bár elfelejtettem előtte megmérni.

2011. szeptember 15., csütörtök

Indián nyár

Elsodortak a nyári hónapok a blog mellől, pedig sorra készültek a szépségek, lesz miből csemegéznek a következő bejegyzésekhez. Hol idő nem volt, hol fényképezőgép, hol modell:)
Hanna bolerója mintapróbának indult. Tenyérnyi volt, amikor a Hatéves meglátta és magától értetődő természetességgel megkérdezte: "Anyuciii, ez nekem lesz?" - Hát lehet épp a tiéd is... hangzott a válasz. Gyors és hálás munka volt, sok örömmel. És ugye nem meglepő, hogy a sajátom, ugyanezen mintából még szinte sehol sem tart? Pedig nagyon készültem egy nyári anya-lánya fotózásra!



A boleró tulajdonképpen egy téglalap, amely az ujj-részeknél össze lett varrva. Játszadoztam sokáig a gondolattal, hogy a nyaki és derékrészekre fodrot/gallért kössek vagy horgoljak, de egyelőre nem került rá sor. Vállpántos ruhácskával így is nagyon mutatós darab, jól illik a kicsi lány ruhatárába. És olyan szépek lettek ezek a koraőszi fotók, hogy egyáltalán nem bánom, hogy ilyen sokat kellett várni rá!



2011. június 29., szerda

Nyár eleji szivárványok

Ezek a szivárványok már igencsak vártak a sorukra, hiszen több, mint egy hónapja készültek és Ariadne standján várják új gazdáikat a fesztiválokon, vásárokon.
A tűpárna saját ötlet, az első példánya még két éve készült. A zsákok Annás zsákjának módosított-kicsinyített változatai.
Bármennyire is csend volt a blogon, azért a kötő és horgolótűim igencsak fürgék voltak. Most már a képek is készülnek róluk:)

2011. április 29., péntek

Szép volt a húsvét...

nem is nagyon akarom elengedni az ünnepi hangulatot. Annál is inkább, mert még nem mutattam ezeket a képeket...

A két nyuszi, aki vasárnap hajnalán a gyerkőcök kosarát őrizte, a főtéri vásárból költözött hozzánk. A tojást magam készítettem a horgo-blogon talált minta alapján:
Hagyományos hímzőfonal, 2-es tű - gondoltam jó lesz. Ehhez képest nem kellett azzal ügyeskednem, hogy a kifújt tojásra illesszem és úgy fejezzem be, mert az messziről látszott, hogy ebben még egy pulykatojás is elveszne. Esetleg egy barátságos sárkánytojás... az viszont nem volt kéznél. Maradt a pihe-puha gyapjú és társaságnak a két nyuszi.

Az alábbi tojás ugyanabból a hímzőfonalból, szintén 2-es tűvel készült - ez már jobban tetszett,

de azért átváltottam 1-es tűre, ez lett az igazi. Ezt messzebbről már láthattátok nagypénteken:

2011. április 20., szerda

Ünnepvárás

Kisgyermekekkel minden más. Az ünnep is. Az ünnepvárás is. A horgolt tojás ötlete frissen, márciusban fogant, és bizony több félben lévő dolgot tettem félre értük. Eredetileg - KicsiKató ötlete nyomán - tojás nélküli keményített csipkéket szerettem volna. De épp nem volt itthon lufi, türelmetlen voltam és inkább gyorsan kifújtam és megfestettem egy tojást, hogy lássam, rendben lesz. Annyira szép volt a piros tojáson a fehér csipke, hogy nem volt visszaút! Olyan öröm volt, ahogy készültek, legszívesebben azonnal húszat kellene, hogy mindenkinek jusson. Ehhez azonban egy kicsit későn fogtam hozzá.
Ez az első három - Hanna kérésére és az én örömömre - elköltözött ma reggel az oviba. Készülnek a továbbiak, még van esély rá, hogy hétvégéig tele lesz húsvétfánk...

2011. április 16., szombat

A Rózsahegy új lakója

Tapsi névre hallgat és a főtéri húsvéti vásárból költözött hozzánk Hannus kis kosárkájában.
Belopta magát az egész család szívébe, a ládikája a hűvös udvar helyett Hanna ágya mellett áll, aki alig tudott elaludni ma este a boldog izgalomtól...

2011. április 8., péntek

Szivárványszín mesegombák

termettek a kertünkben. Kosárkába szedtük és elvittük Rozi babának ajándékba.
A spórákat Annás kertjében gyűjtöttük, köszönet érte!

2011. április 3., vasárnap

Kedves Mandula!

Elkészült a tűpárnád, jöhetsz érte!
Ezzel a szép kislányos tűpárnával dolgozgattam az elmúlt napokban, majd' 9 éves gazdája nagyon várja. Az anyag, a fonal, a gránátkő a kislány ízlését dicséri.


A múlt héten meggyűlt a bajom a fényképezőgéppel, ezért "csendes" maradt a blog, nemsokára jön a többi kisebb-nagyobb alkotás...

2011. március 25., péntek

Keresztszemes monogrammok

készültek a napokban az ovistársak zsákjaira. Apró, de számomra kedves munka volt, nagyon jó volt újra vásznat és hímzőtűt venni a kezembe a sok kötés-horgolás után. Meg is hozta a kedvem egy nagyobb munkához, aminek rögtön nekiláttam, de erről majd később!
A fotózással nagyon siettem, mert nem maradt rá idő, ezért aztán nem is lettek igazán jók a képek. Azért néhány monogram ízelítőnek a 11-ből:





2011. március 20., vasárnap

Lányka paplan - friss gyűrődésekkel

Hetek óta szerettem volna ágyneműhuzatnak való anyagot vásárolni és paplanhuzatot varrni Hannusnak. Azért azt magam sem gondoltam komolyan, hogy belépek az első, meglehetősen reménytelennek és régmúltból ittmaradtnak tűnő méteráru üzletbe és nem is megyek tovább.
Péntek délután vásároltunk, szombat este varrtam és vasárnap reggel már csak ilyen gyűrött állapotban tudtam fotózni, mert a tulajdonosa nagy örömmel azonnal használatba is vette!


2011. március 9., szerda

Tavaszváró

már ez a csipkekesztyű, ami ajándékba készült a Barka-Cinege Amarant árnyalatából.
Némileg aggódom, hogy jó lesz-e a méret, bár a fonal igen rugalmas és kellemes.

Az igazi nehézséget az okozta, hogy igen régi, még a keresztmamámtól örökölt horgolótűvel készítettem, melynek a számozása eltér a maiakétól és nem a szám alapján szoktam megjegyezni, melyikkel éppen mit....És mivel a kesztyű több menetben készült a babatakaró és más félbehagyott munkák miatt, erős a gyanúm, hogy a két fél nem ugyanazzal a tűvel készült. Bár a szemszám azonos, érzetre a kettő sajnos nem azonos. Legfeljebb készül belőle még egy pár - futja az 5 dkg-os gombolyagból!

2011. március 5., szombat

Megtetszett

Jucuu mosirongyija a Barka kötő-suliban, el is készült, de nem konyhai használatra. Párom édesanyjának természetgyógyász stúdiójába került - remélem nem csak dísznek, hanem igazán kéztörlőnek!!!


Az első próbálkozás a mintában megjelölt Szilvásgombócból készült - ami Barka-info alapján - a legsikeresebb, leggyorsabban fogyó fonaluk. Itthon már a kosaramban lapul 2 gombolyag Vitorlás, mert gyerek kéztörlőket álmodok Jucuu rongyijaiból.

2011. március 4., péntek

Hétfő óta...

... nincs több kifogás, hiszen megjött a várva várt, gyönyörűséges Kromsky orsóm és ajándékba egy kis gombolyag színátmenetes gyapjút is kaptam Ariadnetól!

Hétfő óta simogatom és barátkozom vele és most már nincs mese, neki kell látni! Ahogy Anett mondta: napi tíz perc! Úgy lesz.

És ha már fonás, akkor álljon itt egy hiánypótló kép: a novemberi fonókörön készült első és mindezidáig egyetlen próbálkozásom eredménye:

2011. február 22., kedd

A hosszú hallgatás...

.... egyik oka ez a pihe-puha babatakaró volt, amelyet nagyon kedves barátaink kislányának kötöttem az elmúlt hetekben. A Barka Felhő fonala - ahogy a neve is sejteni engedi - puha, könnyű, simulékony. Szép álmokat Réka baba - viseld egészséggel!


2011. január 31., hétfő

Gyapjúnap?! Lánynap!!!

Igazság szerint már több, mint egy hete készültem rá, hogy egy napot kettesben lehessek Hannával. De hogy erre épp a pilisszentlászlói Gyapjúnapon kerül sor, azt nem gondoltam.
(Bár azt sejtettem, hogy a család férfitagjai nem fognak lelkesedni a programért, legfeljebb az utánozhatatlan kemencés pizzáért!)
Reggel 10-kor már az iskolában voltunk "ketten-lányok" és kerestük az angyal-termet: legfontosabb tervünk az angyalkészítés volt, s gondoltuk utána még jöhet, ami belefér.
Fontos volt, hogy sikerrel járjunk, hiszen előző nap a baráti körben megszületett Vince baba, az egyik angyal neki készült. Íme:


Ez pedig Hanna apró kezei között született anyai segítséggel és a keresztségben a Tulipánangyal nevet kapta:


Az gyorsan kiderült, hogy nagyon sok lehetőség van és nagyon kevés az idő. Mivel saját orsóm még mindig nincs, a fonást ezúttal kihagytam. Azt gondolom, akkor lesz majd az igazi, ha mindig tudok itthon egy picit gyakorolni. Némi nézelődés után azt gondoltam, horgolok egy kicsit, mert az ugye sosem árt és kerekedett egy hajgumira való a nagylánynak:

Hanna eközben már rég a gyerekek számára kialakított termeket járta: festett, csigát nemezelt, agyagozott, játszóházban volt.
Ennyi élmény, öröm és egy gombás-paradicsomos kemencés pizza után úgy délután fél3 tájékán hazasétáltunk a hegytetőre. Azt gondoltam, jöhet a jól megérdemelt pihenés, de ezúttal tévedtem. Hannus annyira lelkes volt, elővetette velem a gyapjúsdobozt és alkotásba fogott. Készített egy kis golyót eredetileg a horgolt virág közepébe. Aztán fellelkesült, hogy ő virágot fog nemezelni, mert ő azt már látta egy néninél, hogyan kell...
Gondoltam, az indítás nem árt, egymásra segítettem neki a különböző rétegeket és az első mozdulatokat együtt végeztük. De ezen túl ez már az ő alkotása lett:


Amint az szépen látszik, a golyócska is ide vándorolt a végén.
Az igazi meglepetés azonban még csak akkor ért, amikor másnap reggel a korán kelő kislány azzal fogadott, hogy a maradék (értsd: lehullott) gyapjúból készített nekem egy kis virágot:



Igazából erre vagyok a legbüszkébb, mert ez saját kis találmánya és fantáziája. Nagy örömet okozott vele és arra gondoltam, nemezelőtűvel véglegesítem, hogy időtálló legyen.

Ha pedig ma ennyi virág sorra került, akkor jöjjön ide még egy pár. A decemberi kézimunkakörön készült még, de nem akartam korán feltenni, nehogy leendő tulajdonosa idő előtt meglássa. Mivel a találkozó azóta sem sikerült, most már nem várok tovább, idekerül a leltárba.

2011. január 19., szerda

Zöld fuvallat

ez a kendő, kicsi tavaszi lehellet tél derekán. A rózsaszín "majdnem lacy bactus" halványzöld párja ebből a fonalból. Könnyebb és gyorsabb volt, mint a rózsaszín, az eredmény is egyenletesebb, tetszetősebb, amit a fonal javára írok. Kevésbé szőrös, egyáltalán nem csomósodik, finoman tekeredik arra, amerre épp szeretném.

A két kendő között alig néhány hét telt el, így a gyakorlottságom biztos nem volt mérvadó:)

2011. január 14., péntek

Egy kosárnyi...

...Barkaság!
Ez a mai nap termése. Már az ünnepek óta készültem Barkáékhoz, de csak most jutottam el. Az új év új tervekkel teli és már alig vártam, hogy kézbe vegyem, összeválogassam, hazahozzam őket. Egy nagyobb kosárral babatakaróhoz:


Közepes kosárral kislány sapkához:
és egy apró kosárral csipke kesztyűhöz:


Szépek, puhák, melegek - és remélem elég gyorsan készek!!!
Related Posts with Thumbnails