Hanna nap

volt tegnap, s ezúttal sikerült mindennel időben elkészülni, pedig igencsak az utolsó pillanatban láttam hozzá.

Az egész úúúgy volt, hogy múlt pénteken Ariadnenál jártam, s ha ő fonalat fest, akkor én nem tudok ellenállni.

Így aztán a nagylány névnapjára csipkesapkát és kicsi kendőt kapott.

Igazi kislánynak való színkombináció: barackvirág napsárgával. Finom átmenetek, lágy színek. A kendő egész biztosan elbírt volna bonyolultabb mintát is, de gyönyörködni akartam a fonalban, kevésbé áttört felületre vágytam.

A kendő mintájának kiválasztása majdnem több időt vett igénybe, mint maga a kötés: órákat töltöttem a ravelry-n, de nem akart összejönni: az egyik túl díszes, a másik túl nagy, a harmadik egyáltalán nem való kislánynak, a negyedik elkészítésére esély sincs 2-3 napon belül... nem sorolom tovább...

Végül ráakadtam erre az egyszerű, mutatós és haladós ingyenes mintára és nagy lendülettel vasárnap este nekiláttam életem első háromszögkendőjének. És igen, néha kell a tudatlanok bátorsága, amivel belevágunk dolgokba. Olyan misztikusnak tűnt mindig a háromszögkendő kezdése számomra, de most azt mondom, azért, mert korábban még nem csináltam.

Hétfő éjszaka azonban a kiskendő már készen is volt, s törhettem a fejem, milyen sapka készüljön hozzá, ha már ilyen jól állok az idővel: még egy egész kedd este a rendelkezésemre áll:)

Eszembe jutottak Ariadne korábbi csipkesapkái, ismét a szomszédban jártam hát, s kértem mintaötleteket, mert nem akartam az egész értékes napot az interneten tölteni. Tervezgetésre, kísérletezésre pedig végképp nem volt idő. Ahhoz túl későn láttam hozzá a készülődéshez.

Vannak pillanatok, amikor minden sikerül: sem a kendőt, sem a csipkesapkát nem kellett bontani, szinte maguktól kötődtek-horgolódtak hihetetlen gyorsasággal, pedig egyiket sem készítettem még soha.

Sietős volt a dolgom a szerdai köszöntés miatt, így sem a motringról, sem a gombolyagról nincs fotóm. A fotózással félig-meddig egyébként is hadilábon állok, sok minden ezért nem kerül fel ezekre az oldalakra....

Megfogadtam

könnyelműn és optimistán még decemberben, hogy nem veszek több fonalat, amíg be nem fejezem, amiket elkezdtem és el nem használom azokat az anyagokat, amiket konkrét tervhez vásároltam. (Úgy nagyjából egy évig biztosan lenne mit csinálnom...)

Még csak február van, de a fogadalmat kétszer is megszegtem. Először akkor, amikor Barka Gabi elkezdte kiárusítani a Tavaszi szél készletet, mondván, ilyen nem lesz többé. Az nem lehet, gondoltam, mert a Tavaszi szél az egyik kedvencem, raktároztam hát néhány holmira valót.
Másodszor akkor, amikor január végén megláttam Ariadnenál ezt:

Egész pontosan akkor még motringban volt, de hirtelen örömömben a motringot le sem fotóztam, csak a gombolyagot úgy a kendő felénél. 
Ariadne megmutatta, miket festett a héten, én meg le sem tettem többet. Akkor azt ígértem neki, egy hét múlva mutatom a kendőt,amit korábban kinéztem magamnak a ravelryn, de kicsivel több idő kellett hozzá, mert a gyerkőcök felé is volt elmaradásom.

Még aznap, hogy hazaértem és felgombolyítottam, nekiálltam megkötni ezt:

 

Tulajdonképpen nem is tudom, milyen fonal, csak azt, Ariadne festette és gyönyörűek a színei. 
A minta ingyenesen elérhető a ravelryn itt.

És az eredetileg 5 dkg-os gombolyagnak még majd a fele megvan - ebből még a kicsi lánynak is lesz valami.

Az Első...

... igazi csipkekendő
... rövidített sorok
... blokkolás
... angol nyelvű silabizálás
... hajszálvékony fonal

Egészen elégedett vagyok vele:) Kicsit egyszerűsítettem az Annis kendőt, mert a noppokra igazán nem vágytam. Azt viszont nagyon bánom, hogy már benne voltam javában a kendőben, amikor megtudtam, milyen egyszerűen lehet gyöngyöket kötni egy kendőbe....
Csodásan mutattak volna ezen a leheletfinom semmiségen. Igen, könnyedén átfér a gyűrűmön, pedig meglehetősen apró, szinte gyerekméretet hordok.

Most, hogy ez a bizonyos első igazi készen van, már értem, miért kötik a kedves blogger-társak a sokadik csipkekendőjüket. Igazi szerelem, nem lehet abbahagyni:)


A kendő: Annis sál (Ravelry)
Fonal: Barka Szitakötő, Púder árnyalat
Kötőtű: 4,0 -es bambusz körkötőtű
Súly: 1,6 dkg!

Nászajándéknak készült

és még mindig nálam van... Egész egyszerűen meg kellett várnom, amíg elkészültek ezek a fotók. Nyugodt szívvel teszem ki a képeket az ajándékátadás előtt, mert az ara nem tud a blogról!:)))
Népszerű minta - South Bay Shawlette
Népszerű fonal - Barka Limonádé Szellőrózsa árnyalata
Nagyon bízom az ajándék sikerében.



Nagyszerű volt készíteni: gyors, haladós, nagyon mutatós. Kereken 20 dkg-ot horgoltam bele ebből a csodásan könnyű bambusz fonalból.
A blokklás után jelentősen nagyobb lett, bár elfelejtettem előtte megmérni.

Zöld fuvallat

ez a kendő, kicsi tavaszi lehellet tél derekán. A rózsaszín "majdnem lacy bactus" halványzöld párja ebből a fonalból. Könnyebb és gyorsabb volt, mint a rózsaszín, az eredmény is egyenletesebb, tetszetősebb, amit a fonal javára írok. Kevésbé szőrös, egyáltalán nem csomósodik, finoman tekeredik arra, amerre épp szeretném.

A két kendő között alig néhány hét telt el, így a gyakorlottságom biztos nem volt mérvadó:)

Majdnem lacy bactus

Régóta terveztem, de sokáig halogattam. Az, hogy rózsaszín lesz, nem volt kérdés. Pont ilyen finom árnyalatra vágytam, bár a fonal nagyon-nagyon szőrös, nehéz volt vele dolgozni, tévesztés esetén pedig lehetetlen volt visszabontani, mert a szőrszálak annyira gubancolódtak, hogy folyton csomósodott.
Mivel idegennyelvű leírást még sohasem próbáltam kibogozni, meg sem próbáltam. Mikor Ariadneval beszélgettünk a mintáról, emlékezetből az jött ki, hogy négysoronként következik a lyuksor és a szaporítás. Ahogy készült a sál, már látszott, hogy túl lyukacsos a neten látott kendőkhöz képest, de nekem annyira megtetszett, hogy ennyiben maradtam vele. Nem fejtettem vissza, nem módosítottam. Kicsit túl lyukacsos, kicsit más, de nagyon kellemes viselet és nagyon szeretem.

A képek mosás és blokkolás előtt készültek, a végeredmény még puhább és egyenletesebb.



A kendő olyan sikert aratott, hogy azóta készült az ünnepre egy egészen halványzöld változat is ebből, a 112-es árnyalatból.

Kényszerszünet után

Csaknem négy hétig tartott, mire többszöri visszaesés után tényleg meggyógyultam. Ilyen makacs köhögés-fulladás-gyengeség vírussal még nem találkoztam. Egyáltalán - ilyen sokáig még soha nem betegeskedtem. Amikor még nagyon bent voltam a sűrűjében, onnan tudtam, hogy igazán nagy a baj, hogy ránéztem az összes megkezdett kézimunkámra, majd kedvetlenül bebújtam az ágyba. Hozzá sem nyúltam hetekig egyikhez sem.
Most viszont rohamosan pótolok mindent. Elsőként a kislányom kendőjének mintáját, amit már nagyon-nagyon rég megígértem.
Kicsit izgulok miatta, mert még sohasem rajzoltam így mintát, de csak a szokásos és közismert jelöléseket használtam.
Ha szükséges, szívesen elkészítem az első lépéseket fotózva!

kislánykori kendőm

Ahogy Hannus oviba került, megfogant bennem a vágy, hogy igazi kislánykendőt horgoljak neki. Sokáig keresgéltem mintát, de úgy tűnik a blogokon és az újságokban sem sűrűn fordul elő ilyen minta. A megoldás egy nagyobb kendő volt, aminek a mintáját Ariadne alakította át egy kicsit, hogy alkalmas legyen. A húsvéti oviszünetet a nagymamáknál töltöttük, így hipp-hopp elkészült a kiskendő. Nagyon szerettem készíteni, s már a felénél járhattam, amikor felrémlett, nekem is volt ilyen kendőm, sötétpirosban. Meg is találtam a fotót róla a gyerekkori albumomban:)