Megfogadtam

könnyelműn és optimistán még decemberben, hogy nem veszek több fonalat, amíg be nem fejezem, amiket elkezdtem és el nem használom azokat az anyagokat, amiket konkrét tervhez vásároltam. (Úgy nagyjából egy évig biztosan lenne mit csinálnom...)

Még csak február van, de a fogadalmat kétszer is megszegtem. Először akkor, amikor Barka Gabi elkezdte kiárusítani a Tavaszi szél készletet, mondván, ilyen nem lesz többé. Az nem lehet, gondoltam, mert a Tavaszi szél az egyik kedvencem, raktároztam hát néhány holmira valót.
Másodszor akkor, amikor január végén megláttam Ariadnenál ezt:

Egész pontosan akkor még motringban volt, de hirtelen örömömben a motringot le sem fotóztam, csak a gombolyagot úgy a kendő felénél. 
Ariadne megmutatta, miket festett a héten, én meg le sem tettem többet. Akkor azt ígértem neki, egy hét múlva mutatom a kendőt,amit korábban kinéztem magamnak a ravelryn, de kicsivel több idő kellett hozzá, mert a gyerkőcök felé is volt elmaradásom.

Még aznap, hogy hazaértem és felgombolyítottam, nekiálltam megkötni ezt:

 

Tulajdonképpen nem is tudom, milyen fonal, csak azt, Ariadne festette és gyönyörűek a színei. 
A minta ingyenesen elérhető a ravelryn itt.

És az eredetileg 5 dkg-os gombolyagnak még majd a fele megvan - ebből még a kicsi lánynak is lesz valami.