Fejtegettem, kötögettem, tél végére félre tettem.
Idén aztán nekiláttam, ősz derekán megcsináltam.
Egész télen viselhettem, most le is fényképeztem,
s nektek ide feltettem.
Egy szó, mint száz, jó rég óta készült a sapkám. Fontos volt, hogy befejezzem, mert nem volt másik. Mióta ezt a fonalat beszereztem, azt mondtam, ebből, vagy semmi másból.
A leírást a ravelryn találtam, s nagyon csábító volt, mert One Day Beret néven fut - gondoltam gyors projekt és nagy öröm lesz. Ehhez képest én inkább One Year Beret-nek keresztelhetném, igaz, ez az én hibám.
A minta nagyon szellemes és elronthatatlan, mert a kötés középről kezdődik, tetszőleges méretig bővíthető, azt követően az egyenes szakasz hossza határozza meg, mennyire lelógós a sapi, végül jön a fogyasztás, fejméretre igazítás és a passzé. A gyerekek sapkái idén télen ugyanezzel a módszerrel készültek, s mindegyiknek elsőre tökéletes volt a mérete.
Ami miatt közel sem vagyok olyan elégedett, mint amennyire örülök neki az az, hogy túlságosan sokáig szaporítottam, ami nemcsak rengeteg (fölöslegesen) elhasznált fonalat jelentett, hanem azt is, hogy az egyenes szakaszt nem tudtam olyan hosszúra hagyni, ahogy eredetileg képzeltem. Ha megtettem volna, hordhatatlanul lógós lett volna.
Fejtettem ugyan vissza az első nekifutás szélességéből, de ma azt gondolom, mégsem eleget.
Apró fazonbeli hiányosságai ellenére nagyon szeretem és nagy elismeréseket is váltott ki mindenfelé.
A 10 dkg-os motringból egy pár ujjatlan kesztyűre futotta még, ami csodásan puha viselet.
A fonal: Manos del Uruguay, Libra árnyalat (1001 fonal; 70% gyapjú, 30% selyem)
Tű: 4-es zoknikötőtű és körkötőtű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése